Amikor a páciens első alkalommal keres fel valamilyen okból egy fogászati rendelőt, akkor első lépésként a diagnosztika történik meg, azután a diagnosztika eredményeinek tudatában kerül sor a konzultációra.

A diagnosztika első lépése a szájvizsgálat, mely során a szakorvos ellenőrzi a lágy és kemény szöveteket, különös hangsúlyt fektetve azokra a részekre, ahol a páciensnek panaszai vannak. Akut panasz esetén először a problémás részek kerülnek kezelésre, majd azután a diagnosztika alatt észlelt problémák is figyelmet kapnak a konzultáció során.

A szájvizsgálat után a diagnosztika következő lépése a stomato-onkológiai szűrővizsgálat, mely tulajdonképpen egy fogászati rákszűrés. Nagyon kevesen vannak azzal tisztában, hogy a szájüregben pontosan ugyanúgy előfordulhatnak különböző daganatok, elváltozások, mint a szervezet többi részén, ezért nagyon fontos lépés a diagnosztika során a teljes állapotfelmérés. Ezt akár egy elhanyagolt állapot is előidézheti, de megnöveli az esélyeket a daganatos betegségekre a dohányzás, illetve a túlzott alkoholfogyasztás.

A stomato-onkológiai szűrővizsgálat révén idejekorán észlelni lehet a daganatos elváltozásokat, még a kezdeti stádiumban, és ekkor még sokkal több lehetőség áll rendelkezésre ezek kezelésére, mint a későbbiek folyamán. Ez az egyik oka, amiért nagyon fontos a rendszeres, évenkénti fogászati ellenőrzés és az ekkor történő diagnosztika.

Amennyiben nagyobb munkák kerülnek kilátásba, akkor a diagnosztika kiegészül fogászati röntgen felvételekkel, valamint góckutatással. Amikor szükség van rá, akkor a hagyományos fog röntgen mellett panoráma röntgent is készítünk, ez teljes rálátást enged a szájüreg állapotára, megkönnyíti a diagnosztika folyamatát, valamint a diagnosztika utáni konzultációt, továbbá a megfelelő lehetőségek kiválasztását.

A fogászati röntgen elengedhetetlen kiegészítő diagnosztikai eszköz. Nagyon fontos olyan rejtett elváltozások felfedezésében, amelyek még a legalaposabb klinikai vizsgálatokkal sem állapíthatóak meg.

A kóros folyamatokon kívül a röntgen alkalmas gyermekeknél a maradó fogak helyzetének meghatározására, felnőtteknél a még elő nem bújt bölcsességfogak vizsgálatára, a fogorvosi kezelések eredményeinek ellenőrzésére. Mindenképpen szükséges röntgenfelvételt készíteni gyökérkezelés előtt a gyökerek, gyökércsatornák számának, alakjának, elhelyezkedésének megállapítására, valamint gyökérkezelést követően a gyökértömés ellenőrzésére. A fogászati röntgen alacsony sugárdózissal jár, kockázata minimális. Ön a saját védelmében ólommellényt visel a felvétel készítése során. Orvosaink és asszisztenseink elhagyják a helyiséget a felvétel idejére, ők ugyanis naponta számos röntgenfelvételt készítenek, ami nagyobb sugárterhelést jelent, és hosszabb idő elteltével károsíthatná a szervezetüket, ha a helyiségben maradnának.

Kérjük, mindig számoljon be orvosunknak arról, ha Ön babát vár, vagy ennek akár a gyanúja is fennáll. Ebben az esetben, különös tekintettel az első három hónapra, nem használunk röntgent.

A kisméretű felvételen (gyökércsúcs körüli, periapikális röntgenen) csak egy, vagy néhány fog, illetve azok gyökerei és a környező részek látszódnak. A nagy röntgenfelvételen (panoráma röntgen) “kiterítve” látható mindkét állcsont az összes foggal és egyéb képletekkel. Készítése során a röntgenfilm a sugárforrással együtt az Ön feje körül körbe mozog, tehát a röntgenfilmet nem kell szájba helyezni a felvétel során.

A szájüreg vizsgálatát és az állapotfelmérést követően, az esetleg szükséges röntgenfelvételek ismeretében orvosunk elkészíti Önnek az ingyenes kezelési tervet. Önnel minden esetben egyeztetünk, megbeszéljük a kezelési alternatívákat, hiszen manapság már nagyon gyakori, hogy egy problémára több megoldás létezik. Fő célunk az Ön fogászati igényeinek maximális kielégítése mind funkcionális, mind pedig esztétikai szempontból. A kezelési tervben részletesen ismertetjük a javasolt beavatkozások lépéseit, ütemezését és ezek várható költségeit. Ennek megbeszélése és elfogadása után kezdjük el a kezelést.

A diagnosztika során kapott eredmények ma már nem csak a fogorvos számára nyújtanak információkat, hanem a páciens számára is részletesen bemutatásra kerül a probléma, így a lehetőségek közül a választás könnyebbé válik. Ezen kívül, a diagnosztika után, a fogorvos tudatosítja a páciensben, hogy érdemes a fogmegtartó kezelésekre összpontosítani, és ebből a nézőpontból tekinteni a kezelés típusainak kiválasztására. Pár évvel ezelőtt ez nem kapott akkora hangsúlyt. Nem a fogmegtartás volt az elsődleges célja a fogászatnak, ám a diagnosztika lehetőségei sem voltak ilyen kiterjedtek. Ma már sokkal könnyebb helyzetben van a fogorvos és páciens egyaránt, a páciens is bevonásra kerül a diagnosztika utáni tervezési folyamatba.

Amikor a páciens akut problémával, fogfájással érkezik a rendelőbe, akkor a gyors diagnosztika után azonnal megkapja a megfelelő ellátást, és a konzultáció a hosszú távú tervezésre ezután történik meg, amikor a sürgős probléma elhárításra került.